Gyakori kérdések

1. Járulékfizetés csak akkor, ha van kivét: járulékot csak akkor kell fizetni, ha van jövedelmed (kivéted). Nincs kötelező havi járulékfizetés, ha nincs kivéted.
2. Nullás bevallás: ha nincs kivéted, csak nullás járulékbevallást kell beadni — ezt egyszer megmutatja a szakember, utána már magad is el tudod végezni.
3. Biztosítási jogviszony: még ha nincs is járulékfizetési kötelezettséged, biztosítási jogviszonyt létesítesz, ami jól jöhet a CSED, GYED vagy a későbbi nyugdíj számításánál.
4. Adózási forma választás: másodállású egyéni vállalkozóként jellemzően átalányadózás vagy vállalkozói szja (tételes költségelszámolás) közül választhatsz — a KATA munkaviszony mellett 2022 óta nem elérhető. A legkedvezőbb konstrukcióhoz kérd szakember segítségét.

1. Fix havi költség: havi 50.000 Ft tételes adót kell fizetni, a bevételtől függetlenül. Az éves bevételi határ 18 millió Ft, a felette lévő részre 40% különadó vonatkozik.
2. Csak főfoglalkozásúaknak: 2022 szeptembere óta KATA-t kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhat — heti 36 órás munkaviszony mellett nem elérhető.
3. Csak magánszemély ügyfelek: kisadózóként főszabály szerint csak magánszemélyeknek számlázhatsz; kifizetőtől (cégtől) származó bevétel esetén megszűnik a KATA-alanyiság.
4. Biztosítási jogviszony: a kisadózó biztosított (jogosult táppénzre, nyugdíjra), az ellátási alap azonban viszonylag alacsony.

2022 szeptembere óta a KATA szabályai jelentősen szigorodtak, ezért érdemes szakemberrel átgondolni, melyik adózási forma a legkedvezőbb számodra.

Vállalkozók sokszor felteszik a kérdést — hol hangosan, hol csak magukban dohogva —: vajon mit csinál a könyvelőm azért a pénzért, amit fizetek neki?

Minden könyvelő ismeri, amikor azzal jön a cégvezető: „nekem csak pár számlám van, semmi dolgod nem lesz vele”. Nézzük hát ezt a „semmit” — regény helyett röviden, a teljesség igénye nélkül.

Hónap eleje. Érkeznek a munkaidő-nyilvántartások (lánykori nevükön: jelenléti ívek). Átnézzük, minden dolgozóé megérkezett-e; betegségnél egyeztetjük az orvosi igazolásokat és a dátumokat, majd számfejtjük a bért. Ami hiányzik, jegyzeteljük és jelezzük. Közben várjuk a telefonszámlát és a reprezentációs költségek számláit is — ezek is a bérszámfejtéshez tartoznak. És telnek a napok: van, akitől még mindig nincs béradat, pedig vészesen közeledik a járulékbevallás határideje, 12-e. Ilyenkor „üldözzük” az adatokat — idő és energia, amit szívesebben fordítanánk az érdemi munkára.

Számlafeldolgozás. Az ideális ügyfél a szerződés szerinti időben küldi az anyagot — ez az ő érdeke is: annál előbb tudja meg, mennyi a fizetendő adója, áfája. Van, akitől rendezetten, szétválogatva érkezik minden (ezt a díj megállapításánál is figyelembe vesszük), és van, akinek az ömlesztett anyagát órákig válogatjuk, mire egyáltalán nekiállhatunk a feldolgozásnak. És néha elakadunk: kérdezni kell az ügyféltől, nyilvántartásba felvinni, számolni, törvényt olvasni, utánajárni.

Határidők sodrásában. Az áfás vállalkozások elsőbbséget élveznek (20-a az áfabevallás határideje), a negyedévet követő hónapban pedig az szja szerint adózó és átalányadózó vállalkozóknak 12-ig előleget kell fizetniük — ehhez előbb le kell könyvelni az anyagot. Közben jönnek az egyéb feladatok: ki- és belépő dolgozók bejelentése, szünetelések, adatváltozások — és a kérdések. Van, amire azonnal biztos választ tudunk adni, és van, aminek utánanézünk, mert a jogszabályok olyan gyorsan változnak, hogy ami tegnap így volt, ma már nem biztos.

20-a után sem áll meg az élet: főkönyv-egyeztetés az analitikus nyilvántartásokkal, „nyilvántartás a nyilvántartásról” (mert a törvény ezt írja elő), önellenőrzések, hiánylisták az ügyfeleknek, figyelemfelhívás a bizonylatokban látott hibákra. Nem látványos munka — aztán kezdődik minden elölről.

És az extrák: mérlegkészítés, közbenső mérlegek, hiteligénylések, igazolások, adatszolgáltatások bankoknak és hivataloknak — és legfőképpen a folyamatos tanulás és továbbképzés, aminek a költségét mi álljuk, ahogy a jogszabálykövető szoftverek díját is. Mindeközben észben tartjuk az Ön határidőit, hogy ne büntessék meg; ha baj van, segítünk és képviseljük az ellenőrzésen. Barátok vagyunk, nem ellenségek: ha Önnek jó, nekünk is jó.

Bővebben: Miért ennyi a könyvelési díj? →

• Meg lehet próbálni — de ne lepődjön meg, ha nem sikerül.
• A díjunk kiszámolt rezsióradíjon alapul: a költségeinket az Ön cégére lebontva vettük figyelembe.
• Ennyiért éri meg elvállalni — a díj nem irányár.
• És ne feledje: ha egy gazdasági esemény balul sül el, a könyvelő is felelősséggel tartozik Ön után. Ez a felelősség is benne van az árban.

Bővebben: Miért ennyi a könyvelési díj? →

Sok olyan feladatot várnak el a könyvelőtől, ami valójában nem az ő feladatköre. A leggyakoribbak:

• Jogi és szerződéses ügyek: munkaszerződések és bármilyen szerződés megírása, cégbírósági ügyek, peres eljárások — ezek jogász, munkaügyi jogász feladatai (mintát természetesen tudunk küldeni).
• Engedélyek, szakhatósági ügyek: hatósági engedélyek beszerzése, NÉBIH-regisztráció, környezetvédelmi termékdíj / EPR-bevallás — utóbbihoz külön szakértő kell, mert a hibás analitika miatt komoly bírságot szabhatnak ki.
• Pénzkezelés: a házipénztár napi vezetése, a készpénzállomány kezelése és a bankszámla feletti rendelkezés ügyvezetői, pénzügyi vezetői feladat. A pénztárnyilvántartást a pénzmozgással egyidejűleg, a vállalkozás helyén kell vezetni — a könyvelő utólagos pénztárjelentése ezt nem pótolja, elmulasztása NAV-ellenőrzésnél mulasztási bírsággal járhat.
• Ügyvezetői döntések és nyilatkozatok: az osztalék felosztása, a munkáltatói jogkör gyakorlása, az üzleti partnerek (EU-s) adószámának ellenőrzése, az idegen nyelvű számlák tartalmáról szóló nyilatkozat.
• Egyéb ügyintézés: postai és banki ügyintézés, hitel- és pályázati dokumentáció, üzleti terv készítése, kamarai ügyek intézése.

Ez nem elzárkózás: sok feladatban külön megbízással tudunk segíteni, vagy megmondjuk, melyik szakemberhez érdemes fordulni. A pontos feladatlista mindig a megbízási szerződés része.

• Legyen szerződés;
• Legyen meghatalmazása a könyvelőnek az ügyfél/cégkapuhoz;
• Legyen felelősségbiztosítása;
• Legyen elérhető, na nem 0-24-ben, e-mailen, telefonon;
• Legyen talpraesett;
• Legyen innovatív;
• Ne legyen túl olcsó;

Ha váltáson gondolkodik: a könyvelőváltásról itt írtunk bővebben →

Előfordul, hogy a könyvelő napokig nem reagál — nem kell rögtön ajtóstól rontani a házba: lehet, hogy beteg, vagy más oka van. Két kérdést érdemes feltennie magának: elégedett voltam vele eddig? Éreztem, hogy foglalkozik a cégemmel? Ha mindkettőre nem a válasz, kérjen tőlünk ajánlatot bátran.

Ne dolgozzon vele. A kémia elkerülhetetlen: találkoznak, beszélgetnek, és érezni fogja a választ. A könyvelőjével éveken át bizalmi viszonyban dolgozik majd együtt — enélkül nem megy.

Ez nekünk is feladatunk: meg kell találnunk a közös nyelvet. A szakmai kifejezések és rövidítések használata elkerülhetetlen (a tao például a társasági adó), de mindig igyekszünk érthető magyarra fordítani. Egy tipp: ha például a főkönyvi kivonatot beszélik át, egy kis előzetes utánaolvasás sokat segít, hogy tényleg párbeszéd legyen.

Mert a jogszabályi környezet folyamatosan változik, és egy-egy gazdasági esemény több jogszabályt is érint. A jó könyvelő inkább utánanéz, mint hogy bizonytalan választ adjon — ahogy az ügyvédtől sem várjuk el, hogy mindenre kapásból válaszoljon. Ha viszont hetek telnek el válasz nélkül, az már jogos ok a váltásra.

Először érdemes utánajárni, miért: nem lett beadva egy bevallás, vagy más az ok? Két kérdés segít tisztázni: minden anyagot időben leadtam, amit a könyvelő kért? Minden kérdésére időben válaszoltam? Ha mindkettőre igen a válasz, a könyvelő hibázott; ha nem, akkor a felelősség az Öné. Sarat dobálni semmiképp nem érdemes — tisztázni annál inkább.